Most őszinte leszek: nincsenek túl jó tapasztalataim az arrear - arrears párossal. :( Rendszeresen problémát okoznak a hallgatóknak, különösen a TOLES Higher tanfolyamon, amikor először találkoznak velük,  ezért nagyon oda kell figyelni, hogy helyesen rögzüljenek a kifejezések, amik tartalmazzák őket.

(Egyik) jelmondatunk: "Repetitio est mater studiorum", ezért vegyük át még egyszer, hogy melyiket és mikor használjuk. Kezdjük a jelentésbeli különbséggel: arrear - archaikus, köznyelvben már nem használt határozószó, ami azt jelenti, hogy valaminek a vége felé, valami után. Az "arrears" ezzel szemben mindig valamilyen késedelmet jelent.

Ezek alapján lássuk a leggyakoribb kifejezéseket, amikben megjelennek:

ARREAR

 - pay in arrear - utólag, a másik fél teljesítése után fizet. Tipikus példa erre a munkabér, amit a ledolgozott hónap végén, vagy az azt követő hónap elején fizet a munkáltató a mukavállalónak. Pl. The Employer shall pay the salary to the Employee in monthly arrear.

ARREARS

-be in arrears - késedelemben van, nem fizet időben egy olyan összeget, amit megadott időközönként kellene, mondjuk a bérleti díjat. Pl. Many pople are in arrears with their rent.

- fall / get into arrears on - késedelembe esik, szintén rendszeresen fizetendő összeggel. Pl. "Lizzy Keen had fallen into arrears on the mortgage payment and the bank foreclosed on her property." 

Egyik kiváló munkajogász tanítványunk érdekes kérdést tett fel e körben: autentikus angol forrásokban többször találkozott már a ‘constructive dismissal’ fogalmával, de semmi ötlete nem volt arra, mit is jelenthet ez. Tudunk mondani rá valami konstruktívat?

A ‘dismissal’ ebben a szókapcsolatban is jól ismert jelentésével bír: „munkáltatói felmondás”. A ‘constructive’ melléknév megfejtése azonban már nagyobb kihívás: ez a szó a ’to construe’-igével függ össze, melynek jelentése „értelmez” (lényegében a ‘to interpret’ szinonimája). De mit kell „munkáltatói felmondásként értelmezni”?

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a munkáltató, bár meg akarja szüntetni egy adott munkavállaló munkaviszonyát, nem a jogszabály által biztosított módot (pl. felmondást) választ erre, hanem inkább olyannyira megnehezíti a munkavállaló helyzetét, megkeseríti életét, hogy végül maga a munkavállaló mond fel – a munkáltatónak pedig így nem kell vesződnie a felmondás indokolásával, nem kell figyelemmel lennie a felmondási védelmekre/korlátozásokra, nem kell végkielégítést fizetnie stb.

Az ilyen esetekre ad megoldást a ‘constructive dismissal’ brit jogintézménye. Amennyiben a munkavállaló azért mond fel, mert a munkaviszony fenntartása a munkáltató valamilyen magatartása, lényeges szerződésszegése következtében lehetetlenné vált (a brit gyakorlat ide sorolja pl. a munkabér kifizetésének elmaradását, a zaklatást stb.), úgy a brit jog ezt nem munkavállalói, hanem (jogellenes) munkáltatói felmondásként értelmezi, a munkavállaló számára pedig jogorvoslatot, keresetindítási jogot biztosít.

A ‘constructive’ szó fent ismertetett jelentése egyébként más jogi szakkifejezésekben is előfordul… de ez már egy másik cikk témája lesz. :)

(Szerző: dr. Szabó Zoltán)

Amikor „Szerződések joga angolul”-tanfolyamainkon a „Ki kicsoda a szerződésekben?” kérdéskörét vizsgáljuk, mindig felmerül a kérdés: ki a ‘customer’ és ki a ‘consumer’? Ismerkedjünk hát meg a két jóképű idegennel!

A ‘customer’ viszonylag általános jelentéssel bír, lehet pl. „vevő”, „megrendelő”, „ügyfél”, a szövegkörnyezettől függően. A kifejezés mind természetes személyre, mind jogi személyre (pl. B2B – business-to-business – ügyletek esetén) használható, valamint az sem feltétel, hogy az adott személy a vásárolt dolgot, szolgáltatást saját szükségletei kielégítésére vegye igénybe (előfordulhat például, hogy a dolgot kifejezetten azzal a céllal vásárolja, hogy azt az üzleti tevékenysége körében továbbértékesítse.)

Nagyon vigyázzunk azonban, nehogy akaratunk ellenére „jelmezkészítőt” írjunk – egy korábbi cikkünkben (http://linguajuris.blog.hu/2017/01/14/customer_vs_costumer) kitértünk rá, mire kell odafigyelnünk.

A ‘consumer’ jelentése a fentiekhez képest szűkebb: ő a „fogyasztó”, azaz „a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy” (Ptk. 8:1. § (1) bek. 3. pont). Mint láthatjuk, jogi személyre nem használható ez a fogalom, továbbá az is lényeges, hogy az adott személy a dolgot, szolgáltatást nem üzleti célból, hanem pl. saját szükségletei kielégítésére vásárolja, veszi igénybe. Apró gyakorlati tipp: könnyebben meg tudjuk különböztetni a ‘customer’-t és a ‘consumer’-t, ha megtanuljuk, hogy a „fogyasztóvédelem” angolul ‘consumer protection’.

Reméljük, fogyaszthatónak találták rövid cikkünket és továbbra is vevők a jogi szaknyelvi érdekességekre.

(Szerző: dr. Szabó Zoltán)

Korábbi, a közös jogkezelésről szóló cikkünk megjelenése után egyik kiváló, szellemi alkotások jogára szakosodott tanítványunk arra hívta fel a figyelmünket, hogy a szomszédos jogok terminológiája a gyakorlatban legalább olyan gazdag, mint a rét, ahol a sorozatbeli szomszédok éltek.

Mind a gyakorlatban, mind egyes EU-jogforrásokban (ld. pl. az Európai Parlament és a Tanács az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvét) a korábban hivatkozott irányelvtől eltérően, tágabb értelemben használják a ‘related rights’ fogalmát: nem a szomszédos, hanem a „kapcsolódó jogokat” fejezik ki vele. E jogok köre a szomszédos jogoknál tágabb, az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók stb. védelmén túl magában foglalja az adatbázisok sui generis védelmét is. A „szomszédos jogok” kifejezésére ilyen esetben kiválóan használható a ‘neighbouring rights’, mint azt pl. az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvében is láthatjuk.

A terminológia gazdagságát mutatja, hogy az Egyesült Államokban a ‘related rights’ és a ‘neighbouring rights’ szinonimák is lehetnek, mint azt a híres jogi szótárban, a Black’s Law Dictionary-ben (Ninth Edition, p. 1137.) láthatjuk.

Reméljük, olvasóink örömmel fogadták a szerzői joggal szomszédos és kapcsolódó kifejezéseket. :)

(Szerző: dr. Szabó Zoltán. Köszönjük dr. Legeza Dénes szakmai észrevételeit és javaslatait.)

Források:

96/9/EK irányelv:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU-EN/TXT/?qid=1534492717449&uri=CELEX:31996L0009&from=HU

2006/123/EK irányelv:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU-EN/TXT/?qid=1534492396803&uri=CELEX:32006L0123&from=EN

Reméljük, hogy minden kedves olvasónknak kellemesen telt a nyár, és még sikerül kihasználni az utolsó meleg, napsütéses napokat. Mi is visszatértünk a rövid, de intenzív pihenésből és újult erővel vetjük bele magunkat a blogolásba. Az első bejegyzésünk még kapcsolódik a nyaraláshoz és a nyári szállásokhoz, ami meglepő kijelentés lehet, a cím alapján. 

De kezdjük az elején! Bizonyára többen most próbálták ki vagy ismét úgy döntöttek, hogy a magánszállások új fajtáját választják, amiket szinte csak az Interneten hirdetnek (pl. Air……, boo……com, stb.) Ezeket a felhasználók legtöbbször a hirdetési felület alapján ismerik, de a tulajdonosok szemszögéből van egy másik összefoglaló nevük is: buy-to-let property.  Nos, ez egy újabb beszédes jogi angol kifejezés, ami pontosan jelöli, hogy olyan ingatlanról van szó, amit a tulajdonosa abból a célból vett, hogy bérlőknek kiadja, és aminek különösen nyáron van nagy keletje. A különböző fajta buy-to-let ingatlanok bemutatása itt található: http://newworldpropertyinvestment.com/investors-guides/different-forms-buy-let-property/

Ez a típusú vállalkozás olyan népszerű manapság az Egyesült Királyságban, hogy külön buy-to-let mortgage-t vagy landlord mortgage-t, vagyis olyan jelzálogkölcsönt  is lehet kérni a bankoktól, aminek a fedezete a kiadásra megvett ingatlan, a törlesztőrészleteket pedig a bérleti díjból fizeti a tulajdonos.

És erről a témáról eszembe is jutott egy dal, aminek két sora így szól:

"The landlord say your rent is late

He may have to litigate"

De vajon melyik lehet ez a dal?

A megoldás itt található: https://www.youtube.com/watch?v=d-diB65scQU

Jó zenehallgatást!

(Szerző: Horváth Judit)

Látszólag önmagának mond ellent a cím, hiszen ha meghalljuk a constitution szót, akkor rögtön az alkotmányra gondolunk. Pedig a szövegkörnyezettől függően ennek a szónak és a belőle képzett melléknévnek (constitutional) van más jelentése is: ha társasági joggal kapcsolatban használjuk, akkor a társaság alapítására és az azzal összefügő okiratokat - constitutional documents / papers értjük rajta.

De miért van egynél több, pontosan két létesítő okirata egy angol vagy amerikai társaságnak? Miért van szükség memorandum of association-re (vagy articles of incorporation-re amerikai angolban) és articles of association-re (bylaws-ra amerikai angolban) is? Természetesen a kettő nem ugyanaz, és a kettő együtt fedi le a magyar társasági szerződés tartalmát.
 
Így tehát a memorandum of association tartalmazza a társaság alapadatait, úgy mint tagok, székhely, törzstőke, stb. Az articles of association ezzel szemben a belső működés szabályait, pl. a tisztségviselők kinevezését és elmozdítását vagy a közgyűlések rendjét. 

És hogy hogyan kell egy magyar társasági szerződést angolul megfogalmazni? Ehhez nyújt segítséget a Drafting Constitutional Documents című kétnapos tréningünk, amely több időpontban is elérhető lesz még a nyáron.

Ez is egy olyan kérdés, amire sokan legyintenek, mert annyira egyértelműnek tűnik, pedig szerintem nem az. Valahányszor felteszem a kérdést a képzéseinken, mindig legalább két fajta választ kapok:

1) Labour Contract / Labour Agreement
2) Employment Agreement / Employment Contract

Akkor mégsem olyan egyértelmű a téma, ugye? :) De akkor vajon melyik a jó?

Nos, mind a kettő.

Ebből viszont jön a következő logikus kérdés: akkor használhatom őket szinonimaként?

Erre viszont már a válaszom az, hogy nem.

A Labour Contract / Labour Agreement az a szerződés, ami a kollektív munkajog - Labour Law - által szabályozott területekre vonatkozik, és emiatt a munkaadó és a szakszervezetek vagy más munkavállalói érdekképviseleti szervek kötik meg. Vagyis ez a kollektív szerződésre utal, amit angolul egyébként inkább Collective Agrrement-nek vagy Collective Bargaining Agreement-nek hívnak.

Ezzel szemben az Employment Agreement / Employment Contract az egyéni munkajog - Employment Law - előírásai szerint jön létre, és rendelkezik a munkaviszonyból eredő jogokról és kötelezettségekről, a munka- és pihenőidőről, a munkabérről, a felek kártérítési felelősségéről, a munkaviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről, illetve a munkaügyi viták elintézésének módjáról.

A fentiek alapján ezért le merem vonni azt a merész következtetést, hogy a legtöbb olvasóm is inkább Employment Agreement-tel és nem Labour Contract-tel dolgozik a napi munkája során.  

A múlt heti blogposztunkra a korábbiaknál is több visszajelzés és kérdés érkezett. Mint kiderült belőlük, nagyon sok bizonytalanságot az álláshirdetésekben használt rövidítések okoznak: hogyan kell őket értelmezni? Lássunk erre egy konkrét példát!

Wanted, 3 yrs + PQE gen. comm. practitioner. Caseload to include co-co, comm. Prop.& IPR. Large city-centre practice. Salary negotiable / Salary up to £103k p.a. / Salary £24,000 basic. £100,000 OTE.  FT position, assistant with partner potential.

Először nézzük meg, hogy mit jelentenek a rövidítések!

1) gen. comm. practitioner - general commercial practitioner

2) 3 yrs + PQE - with more than three years of post-qualified experience

3) co-co - company commercial

4) comm. Prop. & IPR - commercial property and intellectual property rights

5) Salary  up to £103k p.a. - Salary up to £103,000 per annum / yearly

6) Salary - £24,000 basic. £100,000 OTE -  Salary £24,000 basic salary +  £100,000 On-Target Earnings

7) FT position - full-time position

+1) partner potential - potential to become a partner

A teljes szöveg tehát így hangzik:

Wanted, a general commercial practitioner with more than three years of post-qualified experience. The caseload will include company commercial, commercial property , and intellectual property rights. Largy city -centre practice. Salary negotiable  / Salary up to £103,000 per annum  / Salary £24,000 basic salary +  £100,000 On-Target Earnings. A full-time position for an assistant lawyer with potential to become a partner.

És hogy mi az az On-Target Earnings vagy a post-qualified experience? Nos, erről is hamarosan szó lesz az egyik bejegyzésünkben.

Addig is, ajánljuk mindenki becses figyelmébe ezt a klipet az egyetemi évekről, amik a nagyívű jogi karriereket megalapoz(hatj)ák: https://www.youtube.com/watch?v=9mTbofSUBso

Ahogy elmúlik a tél, nem csak a vándormadarak kelnek útra, hanem egyre több tanítványunk is úgy érzi, hogy mozdulna, szívesen változtatna állást, kipróbálná magát egy új munkakörben. Böngészik az álláshirdetéseket, és aki angol nyelvűeket is olvasgat, az gyakran láthatja, hogy CV-t ( Curriculum Vitae) vagy Resume-t kérnek a pályázóktól. Rendszeresen fordulnak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy vajon a két elnevezés ugyanolyan, vagy eltérő dokumentumot takar? 

Nos, a válasz igen is meg nem is. Abban hasonlítanak egymásra, hogy mind a kettő összefoglalja írójának szakmai múltját, azonban lényeges eltérés van köztük több ponton is. 

Egy CV általában hosszabb, akár több oldal is lehet, hiszen részletes információt közöl az akadémiai háttérről, vagyis hogy milyen képzéseken vett részt az illető, milyen diplomái, tudományos fokozatai, tanítási és / vagy kutatási tapasztalatai és eredményei vannak, mit és hol publikált, adott elő és milyen díjakat kapott mindezekért. Ebből is látható, hogy leginkább oktatói, kutatói, akadémiai karrierhez kapcsolódó pozíciók megszerzésénél érdemes használni ezt a formátumot.

A resume ezzel szemben rövid, tömör, a meghirdetett állás szempontjából releváns adatokat tartalmazza a pályázóról. Célja az, hogy meggyőzze az olvasót, hogy ő a legalkalmasabb jelölt a pozícióra. Éppen ezért általában egy oldalban tartalmazza ezeket a kiemelt információkat. Ebből következik, hogy minden megpályázott állásra egyedit kell írni, nem lehet ugyanazt a verziót küldözgetni mindenhová!

Ezt a két szót legtöbbször maguk a hirdetők is teljesen szinonimaként használják, számos félreértésre adva ezzel okot. Az igazi elvárásuk azonban leginkább az, hogy CV formátumban küldjünk resume tartalmat. 

A múlt hónapban a Valentin-napnak köszönhetően minden a szív-szívecske-szívesség stb. körül forgott, és ezt nagy meglepetésünkre a tanfolyamainkon is tapasztaltuk: egymás után több kurzusunkon – Szerződések joga angolul, Ingatlanjog angolul – is felmerült, hogy van angolul a „szívességi használat”. Mivel szívünkön viseljük hallgatóink kérdéseit, szíveskedtünk utánanézni.

A szótárak nem igazán adnak eligazítást a kérdésben, így érdemes a bírói gyakorlatot segítségül hívni. Massachusetts-i ítéletek pl. ’gratuitous tenancy’-nek nevezik azt a helyzetet, amikor a birtokos jogszerűen használta más ingatlanát anélkül, hogy bérleti díjat fizetett volna ill. ezt követeltek volna tőle (’no rent was being paid… none had previously been demanded’ – ld. West vs. First Agricultural Bank, http://masscases.com/cases/sjc/382/382mass534.html), így például, amikor az apa megengedte gyermekének, hogy az ingatlanában éljen lakbér fizetése vagy bármi más ellenszolgáltatás nélkül (’without the payment of any rent or consideration’ – ld. Aloisi vs. Kelley, http://masscases.com/cases/distapp/2009/2009massappdiv207.html). Álláspontunk szerint tehát a ’gratuitous tenancy’ megfelelő megoldás lehet a „szívességi használat” kifejezésére.

 Reméljük, elnyerte szíves tetszésüket ez a kis összefoglalónk. Szívesen. :)

 (Szerző: dr. Szabó Zoltán)