„Egyszer minden véget ér.” (egy Captain Obvious-díjas filozófus)
 
…és a fenti idézet a munkaviszonyra is igaz, jogrendszerektől függetlenül. A részletekben viszont a magyar és az angol jogi szaknyelv már lényeges eltéréseket mutat.
 
A munkajogi gyakorlatban aránylag gyakran előfordul, hogy a munkáltató felmondása valamilyen okból jogellenes (pl. az indokolás nem jogszerű; felmondási védelembe ütközik stb.). A magyar jogi nyelv ezt a helyzetet több más esettel együtt lényegében egységesen kezeli, a „munkaviszony jogellenes megszüntetése” körébe sorolja, az angol terminológia azonban ennél árnyaltabb:
 
1) Amennyiben a munkáltató felmondása a munkaszerződés valamely rendelkezését sérti (az angol szakirodalom ide sorolja pl. a munkaszerződésben meghatározottnál rövidebb felmondási idő biztosítását), az angol jogi szaknyelv a ’wrongful dismissal’ kifejezést használja. Ebben az esetben a munkavállaló igényérvényesítési lehetősége viszonylag szűk körű, főszabályként csupán kártérítést (damages) követelhet.
 
2) Előfordul azonban, hogy a munkáltató felmondása nem a munkaszerződés, hanem valamely jogszabály vonatkozó rendelkezését sérti (pl. a munkaviszonyt a munkavállaló várandósságára hivatkozással szünteti meg). Ebben az esetben a jogellenes felmondás elnevezése ’unfair dismissal’ és a munkavállaló által érvényesíthető igények köre is tágabb: kárai megtérítésen túl a jogviszonya helyreállítását, továbbfoglalkoztatását is követelheti. Hogy hangzik ez angolul? Hamarosan kiderül…
 
(Szerző: dr. Szabó Zoltán)