Forfetírozás

Amikor a „Szerződések joga angolul”-tanfolyamunkon megbeszéljük, hogy mennyi érdekes dolgot lehet csinálni egy joggal, kitérünk a ’to forfeit a right’ (főnév: ’forfeiture’) fogalmára is: elveszíteni egy jogot, általában valamilyen magatartás szankciójaként (a ’to lose a right’-tal rokon fogalom). Több hallgatónk feltette már a kérdést, hogy van-e ennek bármi köze a forfetírozáshoz – és még több hallgatónk, hogy egyáltalán mi az a forfetírozás?
 
Bár a kifejezés első hallásra úgy hangzik, mint egy konyhai praktika ínyenceknek (mint pl. a blansírozás vagy a marinálás), valójában egy finanszírozási megoldás: meghatározott követelményeknek megfelelő (pl. bank által garantált) követelések pénzügyi intézmény általi megvásárlása, visszkereseti igény nélkül (’without recourse’). Az angol jogi szaknyelv ezt a jogintézményt ’forfaiting’ (ige: ’to forfait’) néven ismeri – ismét olyan kifejezéspárral találkoztunk tehát (hasonlóan a korábban ismertetett ’costumer’ és ’customer’-pároshoz), ahol az írásmódban kicsi, a jelentésben viszont igen nagy különbségek rejlenek.

Figyeljünk tehát oda, hogy pontosan azt írjuk-e, amit szeretnénk – akár jogi szöveget szerkesztünk, akár szódolgozatot írunk a fent említett tanfolyamon. :)
 
(Szerző: dr. Szabó Zoltán)